Felejteni kéne
2005.12.11. 17:26
Felejteni kéne
Fekszem az ágyon,
S várom a mámort,
Gondolatim távol,
Egy álmot látok.
Lelkemet gyötörték,
Testemet kínozták,
Menekülnék örökké,
Valamiért hozzád.
Felejteni kéne már,
Megviselt ez a világ,
Nem is tudom, hova tovább;
Csak fekszem, s várock Rád.
Egy réten innen távol,
Gyönyörű álmot látok;
Millió virág között,
Kortyolom hideg söröm.
Sokan bántottak,
Sokszor átbasztak,
Nekem ugattak,
De én meguntam.
Felejteni kéne már,
Megviselt ez a világ,
Nem is tudom, hova tovább;
Csak fekszem, s várock Rád.
Menekülnék, de hova?
Fáradt vagyok, s lomha,
Mindenkinek sok a dolga,
De azért még belém rúgnak.
De most mindent elfelejtek,
Nem gondolok az életre,
Csak a rock és a zene,
Amik engem éltetnek.
Felejteni kéne már,
Megviselt ez a világ,
Nem is tudom, hova tovább;
Csak fekszem, s várock Rád.
Betépett
|